Ön itt van: Kezdőlap Gyűjtemények Biblia gyűjtemény Bibliagyűjtemény

Bibliagyűjtemény

Tartalomjegyzék

 

Könyvtárunkban mintegy 60 nyelven található meg a könyvek könyve: a Biblia

 Könyvtárunkban mintegy 60 nyelven található meg a könyvek könyve: a Biblia.

(Állományunkban ez kb. 200 példányt jelent.)

A gyűjtemény gerincét idegen nyelvű Bibliák adják, például nieu, luganda, koreai, nyoro, csuvas, kínai, japán, gráz nyelvű Újszövetség. A gyűjtemény része az angol nyelvű: The Ryrie Study Bible (King James version).

A könyvtár állományában régi, értékes könyvek is vannak. Az egyik legősibb példány egy ritkaságnak számító, 1678-as, német nyelvű, gót betűs Újszövetség, Luther fordítása. Érdekes, hogyan került ide ez a könyv. Jó néhány évvel ezelőtt egy idős néni talált rá Vecsésen az utcán egy árokban. Elhatározta, hogy az első embernek odaajándékozza, aki meg tudja mondani, hogy milyen nyelven íródott. Történetesen találkozott Hetényi Attilával, a teológia tanárával, aki készséggel felvilágosította a „könyv nyelvét" illetően, így került az az ő tulajdonába.

Egy zsidó imakönyv is Hetényi Attilán keresztül került a könyvtárba, ennek az a különlegessége, hogy az eredetije a XVI. sz.-ban íródott, az első bejegyzése 1599-ből való. A British Museum kiadásában jelent meg 500 számozott példányban, ebből a 207. található itt.

Még két különlegesség az 1657-ben Lipcsében kiadott kétkötetes interlineáris Biblia, mely Vida Sándor hagyatékából került ide, és az 1704-ben Kasselben kiadott Biblia.


Aranyas Biblia

 Misztótfalusi Kis Miklós úgynevezett Aranyas Bibliája, amely az első fennmaradt magyar nyelvű teljes bibliafordításnak, a Vizsolyinak (Károli, 1590) már a hatodik, javított kiadása. Ez alig száz évvel később, 1685-ben készült el Amszterdamban a névadó erdélyi tudós-nyomdász vezényletével, aki a Hollandiában hamar elsajátított világhírű és -színvonalú – majd innovatív – betűmetszésével szerzett vagyonából finanszírozta a 3500 példányos vállalkozást ott tanuló magyar fiatalok, illetve helyiek segédletével.
A polihisztor Tótfalusi eredetileg a református teológusok szokásos egyetemi tanulmányi útját járta nyugaton, de már kezdettől fogva kereste az eszközöket és lehetőségeket, amelyekkel a magyar nyelvű, kis formátumú Bibliára vonatkozó kereskedelmi hiányt, valamint a megelőző amszterdami kiadás (4.) hibáit korrigálhatja. Ez utóbbit héber és latin nyelvi ismeretei tették lehetővé. A szöveg ilyetén gondozása példátlan a magyar könyvnyomtatás addigi történetében.
Az Erasmus által 1516-ban megfogalmazott anyanyelvű bibliaolvasás programjába illeszkedve célja az volt, hogy az egyszerű magyar ember is hozzájusson egy kézre álló pontos fordításhoz, amit templomba és munkába könnyedén magával vihet.
Az Aranyas Biblia úttörő egyedisége még abban is megmutatkozik, hogy tartalmazza a Szenczi Molnár Albert-féle zsoltároskönyvet eredeti kottákkal, továbbá napi imádságokat, illetve a kiadásra vonatkozó őszinte, utólagos hibajegyzéket.
A BTA Könyvtárában lévő betűhű rekonstrukció dr. Bottyán János hagyatékából vásárolt eredeti kiadás alapján készült a budapesti Európa Könyvkiadó gondozásában 1989-ben. (VE)
Ízes részletek:
„...kibocsáttatott a Belgiumi Akadémiákban tanuló Magyaroknak forgolódások által...”
„...nyomtattatott Amszterdamban Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702) költségével és betűivel...”
„A Sóltárok, mellyeknek egyenlö Nótájok vagyon, ímezek...”
„Amelly vétkeket a’mi példánkban, az-az az elébbeni Bibliában, első rendbéli vizsgálódásunkkor észre nem vöttünk vólt, (mellyre sok mentségünk lehet) és ebbenis úgy nyomtatódtanak, azok azután másod úttal való visgálódásunkban szemünk eleibe akadván, ím feljegyzettük renddel.”
„E’ Mostani nyomtatásban, vagy a’nyomtatás mellett forgolódo Correctornak egyedül vólta, és sok egyéb gondjai ’s szorgalmatossági miatt, vagy a’munkásoknak a’Magyar nyelvhez való nem értések miatt esett derekasb hibák, ímezek...”
„Minthogy a más’ más nyelveken lévö apró Bibliákat látván a’ Magyarok, régen kiványák a’ kisded formában lévö, és könnyen magokkal hordoztatható Bibliát…”
„...felette sok vétkek csúsztanak vólt bé, hogy azok kimútatódhasanak, és ebböl kirekesztesenek, azt nagy munkával, nem kevés idö töltéssel egészen által corrigáltuk elsöben…”
***
  1. Károli – 1590, Vizsoly, Károli
  2. Károli – 1608, Hanau, Szenczi Molnár Albert
  3. Károli – 1612, Oppenheim, Szenczi M. A.
  4. Károli – 1645 és 1946, Amszterdam, Jansonius
  5. Károli – 1661, Váradi Biblia, Szenczi Kertész Ábrahám
  6. Károli – 1685, Amszterdam (Aranyas Biblia), Tótfalusi Kis Miklós

A Vizsolyi Biblia

Károli Gáspár gönci református lelkész, a Kassavölgyi Egyházmegye superintendense volt az, aki lefordította és 1590-ben megjelentette az első teljes magyar nyelvű Bibliát, ezzel ismertté tette a község nevét az ország határain kívül is. Károli Gáspár nem csupán fordítója, hanem egyben gondozója-szerkesztője, sajtó alá rendezője, kiadója is volt ennek a Bibliának.

Így ír erről a munkáról: „Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását ...” Abban az időben nem kis anyagi erőre és erkölcsi tekintélyre volt szükség a Biblia kiadásához. A nyomdát a főúri pártfogók megfelelő módon felszerelték, Németalföldről újabb betűkészlettel egészítették ki, a papírt pedig Lengyelországból hozták. És ez végképp megmagyarázza azt, hogy miért is Vizsolyt választották a nyomda felállítására (a község mellett kereskedelmi út vezetett Lengyelországba).

A Biblia címlapja „nyomtattatott Mantskovit Bálint által”, mely 2412 oldalon kb. 800 példányban másfél év alatt készült el. Súlya kb. 6 kg, 52 fennmaradt példányról tudunk, közülük 24 országhatárainkon kívül van. Egy eredeti példány látható a vizsolyi templomban is. Az Európa Kiadó Magyar Helikon osztálya 1981-ben külön e célra készített papíron kiadta hasonmás kiadásban a Vizsolyi Bibliát, ezzel is méltatva e könyv irodalomtörténeti és nyomdatörténeti jelentőségét.

A Vizsolyi Biblia messze túlnő a református egyház keretein. Ezzel a munkával Károli maga is „Isten egyházára ... minden keresztyén olvasóra” gondolt. Így ír elkészült munkájáról: „... szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát.”

A fordítás egyik kiemelkedő mérföldköve a magyar nyelv és irodalmi stílus fejlődésének, megalapozója irodalmi nyelvünknek. A Károli Biblia kisebb-nagyobb revíziókkal több mint száz kiadást ért meg, és máig a legnépszerűbb bibliafordítás a magyar nyelvterületen.

Hogy a magyarság, a magyar nyelv minden viszontagság és ellenkező jóslás ellenére megmaradt „a magyar nép zivataros századaiban”, többek között a Vizsolyi Bibliának köszönhetjük.

A könyvtár tulajdonában lévő két hasonmás kiadás egyike Pomázi Lászlóné, a teológia egykori kedves hallgatójának ajándéka.


A Leningrádi kódex

A Leningrádi kódex kivételes helyet foglal el a héber nyelvű Ószövetség-kéziratok között, mivel az ezernyi kézirat közül ez az általunk ismert Ószövetség legrégebbi teljes héber–arámi szövegét tartalmazó kódex. A 491 fóliónyi – tehát a legnagyobb könyvformában közel ezer oldalas – kötetet a Szentpétervári Állami Könyvtárban, a Firkovics-gyűjteményben őrzik 1862 óta. (A bevett Leningrádi kódex elnevezés 1937-ből származik, amikor a várost már Leningrádnak nevezték. Mint köztudomású a Szovjetunió felbomlása után nem sokkal ismét Szentpétervár lett a város neve.) A kódexet az egyiptomi Kairóban másolta egy Smuél ben Jákóv nevű másoló – amint a kódex egyik oldalán látható hatágú csillag, azaz Dávid pajzsa közepén olvasható – Mevorák ha-Kohén ben Joszéf megrendelésére. A hatalmas munkát a teremtés 4770. évében, Sziván hónapban fejezte be, vagyis a keresztyén időszámítás szerint 1010 kora nyarán.

Végül a kódex utóéletéhez tartozik két fontos adat. Elsőként az, hogy 1937-ben a század világhírű hebraistájának, Paul Kahlénak a javaslatára a bibliatudósok és diákok által használt héber nyelvű Ószövetség-kiadás, a Biblia Hebraica alapjául a Leningrádi kódex szövegét választották. Tehát több mint hetven éve ez a héber nyelvet tanulók és művelők számára a héber nyelvű Biblia. Másodsorban pedig fontos mérföldkő, hogy 1990 májusában – köszönhetően a gorbacsovi Glasznoszty szellemiségének – egy négy főből álló amerikai tudóscsoport lefényképezhette a majd ezeréves kódex teljes szövegét, amit 1998-ban egy amerikai és egy holland kiadó közös vállalkozásaként ki is adtak.

Ennek az értékes fakszimile kiadásnak egy példányát a Baptista Teológiai Akadémia egykori tanára, Kirk E. Lowery professzor a megjelenés évében intézményünk könyvtárának ajándékozta. (LL)

 


A Jordánszky-kódex

A Jordánszky-kódex a 16. század második évtizedéből való. Szövege egyik legjelentősebb és legnagyobb terjedelmű régi nyelvemlékünk, s külső megjelenésében is a legszebben illuminált magyar nyelvű kódexünk. Eredete, készítésének helye éppen úgy ismeretlen, mint ahogy nem tudjuk, kik voltak az első tulajdonosai. Csak 1782-ben bukkant föl először a nagyszombati klarissza apácák kolostorában. 1820-ban került Jordánszky Elek esztergomi kanonok birtokába, innét kapta a nevét.

Két részből áll, az Ószövetség első hét könyvéből, és Pál levelei kivételével a teljes Újszövetségből. Ez nem csonkulás eredménye, hanem a fordító ezeket a könyveket választotta ki a fordításra. Mérete 285 x 215 mm. Anyaga jó minőségű, elég vékony papír. Az írás végig egy kéztől származik benne (nem a fordítóétól, hanem a scriptorétól), két hasábban. Az illuminátor, aki a színes nagybetűket, a díszes iniciálékat és lapszéldíszeket festette, rendkívül változatosan fest, piros, kék, zöld, sőt egy esetben arany színt is használ.
A középkori magyar kódexanyagnak több mint 99 százaléka elpusztult. Annál nagyobb öröm, hogy legalább ez az egy kódex megmaradt.

 

 

 
 

 

Joomla templates by a4joomla