5. oldal / 5
A Jordánszky-kódex
A Jordánszky-kódex a 16. század második évtizedéből való. Szövege egyik legjelentősebb és legnagyobb terjedelmű régi nyelvemlékünk, s külső megjelenésében is a legszebben illuminált magyar nyelvű kódexünk. Eredete, készítésének helye éppen úgy ismeretlen, mint ahogy nem tudjuk, kik voltak az első tulajdonosai. Csak 1782-ben bukkant föl először a nagyszombati klarissza apácák kolostorában. 1820-ban került Jordánszky Elek esztergomi kanonok birtokába, innét kapta a nevét.
Két részből áll, az Ószövetség első hét könyvéből, és Pál levelei kivételével a teljes Újszövetségből. Ez nem csonkulás eredménye, hanem a fordító ezeket a könyveket választotta ki a fordításra. Mérete 285 x 215 mm. Anyaga jó minőségű, elég vékony papír. Az írás végig egy kéztől származik benne (nem a fordítóétól, hanem a scriptorétól), két hasábban. Az illuminátor, aki a színes nagybetűket, a díszes iniciálékat és lapszéldíszeket festette, rendkívül változatosan fest, piros, kék, zöld, sőt egy esetben arany színt is használ.
A középkori magyar kódexanyagnak több mint 99 százaléka elpusztult. Annál nagyobb öröm, hogy legalább ez az egy kódex megmaradt.