· Akönyvtár történetére vonatkozó legelső írásos dokumentumok nagy része az 1944-es bombatalálat miatt teljesen megsemmisült, így csak szóbeli közlésekre, illetve későbbi szórványos írásos feljegyzésekre támaszkodhatunk..
· A magyarországi baptizmus első úttörői közül a német állampolgárságú Meyer Henrik (1842–1919) nagy mennyiségű, vagyont érő könyvtárat hozott magával. Ezek a könyvek németül íródtak és főleg missziós célzatúak voltak, de kölcsönözték is őket. A baptisták az írott szónak nagy jelentőséget tulajdonítottak már kezdetben is, ezt bizonyítja, hogy saját könyveket, lelki témájú regényeket is írtak. Ezeket az ország gyülekezetein belül terjesztették..

· 1920 körül jöhetett létre önálló könyvtárhelyiség, de legkésőbb 1925-ben már biztosan létezett. Nemcsak a vallásos témájú műveket gyűjtötték, beszerezték a legfontosabb általános kézikönyveket is. Anyagi nehézségek miatt a könyvtár bővítésére az egyetlen mód a külföldi baptisták támogatása és a gyülekezeti tagok áldozatvállalása volt. Az állomány gyarapításának egyik leggyakoribb módja volt, hogy a teológián tanító tanárok saját könyveiket a könyvtárra hagyták.. A könyvállomány egy másik része baptista lelkészek ajándékaképpen került az intézet könyvtárába. Különösen jelentős azoknak a német nyelvű (sokszor gót betűs) könyveknek a száma, melyek a II. világháborúig német nyelvű gyülekezetek lelkipásztoraitól származnak..