Kempis Tamás (Hemerken Tamás)1379-ben vagy 1380-ban szegény kézműves családban született az aacheni püspökség területén Kempen városkában Johann és Gertrud Hemerken fiaként. 12 éves korától Kempenben és Deventerben, Johann Boome iskolájában folytatott tanulmányokat. Itt 1391 óta működött egy internátus (Fratres de Vita Communi). Mestere 1395-től[4] a szentéletű Florentius Radewijn kanonok volt, akinek házában 1398-ban 20 „testvérrel” élt a Közös Élet Testvérei (hieronimiták) között Kempis Tamás. Tanára megismertette vele a devotio modernát, amely késő középkori elvonulásra törekvő mozgalom volt, amely a belső élet mélyítésére, az erények gyakorlására törekedett. Így nagy igyekezettel forgatták itt a diákok az Újszövetséget, Szent Ágoston tanításait és Clairvauixi Szent Bernátot. Feljegyzéseket is készítettek maguknak a diákok. A mozgalom gyorsan terjedt. Sok szerzetesi közösség vállalta ennek szellemében a közös életet. Egyszer Zwolléba zarándokolt és az ottani ágostonos kolostorba (St. Agnietenbe) kérte felvételét. Így Kempis Tamás 1399-ben belépett az agnetenbergi ágostonos kolostorba, ahol a bátyja, János perjelként működött. Kempis itt eleinte a kódexmásoló műhelyben dolgozott, erkölcstani és Bibliamagyarázati tanulmányokat folytatott, majd 1406. június 12-én szerzetesfogadalmat tett. 1414-ben szentelték pappá. Már 1417-ben említik, hogy egy misekönyvet másolt. 1429-től a rend másodfőnöke volt.1425 és 1448 között a szubprior tisztséget viselte, ugyanakkor gondnokként és novicius mesterként is működött.
A kolostorban való életéről szólva kiemeli az egyik korabeli életrajza, hogy „milyen nagy jámborságban járt Isten előtt, milyen gyengédséggel és barátságossággal szerette társait, hogy a szív milyen alázatával és mily nagy szorgalommal töltötte ki azt az időt, mely neki az életre adatott. ... Szokása volt, hogy a csendes éjszakában, mikor a mise után már mindenki aludt, még fenn maradjon, könyveket írjon, vagy másoljon, ami által igazán nagy érdemeket szerzett. Minden beszéde Istenről és a Szentírásról szólt; sosem vonakodott, ha megkérték, hogy a lelkek javára prédikáljon. ... Belsőleg mennyire mélyen összeszedett volt Istenben Kempis Tamás az imádság helyén és minden lelki tevékenységében ... Nappal is és éjjel is mindig ő volt az első a kórusban és mindig utolsóként hagyta el e helyet. Nem is lehet elmondani, mennyire szíve és lelke ügyének tekintette a szent Istenszolgálatot és a lelki élet ékesítését.”
Hosszú, munkás élet után hunyt el 1471-ben és mindvégig kitartott közössége mellett. Megírta pl. saját kolostorának történetét annak 1389-es alapításától kezdve. Tamásnak a lelkek épülésének ábrázolása volt a célja.
39 művet hagyott az utókornak. Latin nyelven írott művei 1448-tól jelentek meg.1493-ban francia és spanyol fordításban is.
Emellett még írt beszédeket az egyházi év jeles ünnepeire. Aszkétikus írásainak célja ismét a rábízott novíciusok nevelése és a rendi életbe való bevezetése volt. Sprirituális és didaktikus könyvei közé tartozik többek között a Kis rózsakert c. amely tele van Szentírási vonatkozásokkal. Az alábbi idézetet A liliomok völgye c. munkája tartalmazza, amely előszavában írt a Kis rózsakertről is. Az erényekről tárgyal, mint az Jézus kertjében kikelt rózsákról.
„Az igaz kihajt, mint a liliom és mindörökké virágzik az Úr előtt.”(Oz 14,6)
Kempis latin stílusára jellemző, hogy egyszerűen, tömören fejezte ki magát. Célja az volt, hogy a bölcsességek közvetlenül hassanak az olvasóra. Szóismétléseket gyakorta alkalmazta, ha azzal a mondanivaló világosságára hatott vele.
Egy krónika így számol be haláláról: „Dicséretben és hírnévben 65 évet töltött a kolostorban annak igen rendkívüli hasznára, míg életének 92. évében, az Úr kegyelemteljes születésének 1471. esztendejében augusztus 8-án Isten el nem hívta a földi menedékhelyről és fel nem vette őt a mennyei lakhelyre, de emlékét ránk hagyta ezen a földön.”
Boldoggá avatását többször is kezdeményezték, de Róma máig nem döntött a kérdésben.
A Krisztus követése c. műve 1483-ban jelent meg először Velencében. De igen sok fordítást megélt már:
Christvs Iesvs követéséről való könyvek deakvl. Írattak Kempisi Tamastol, magyar nyelvre fordittatot Maros-Vasarheli Gergelytől [Marosvásárhelyi Gergely]; Heltai ny., Kolozsvár, 1622
Magyarra Pázmány Péter is lefordította 1624-ben:
Kempis Tamasnak Christvs követeservl négy könyuei. Mellyeket magiarra forditott Pazmany Peter eztergami ersek; Ex officina typographica Matthaei Formicae, Viennae Austriae Wien, 1624
Krisztus követéséről. Négy könyv; ford. Intay Vazul; Streibig, Győr, 1845
Kempis Tamás négy könyve Jézus Krisztus követéséről; ford. Sujánszky Antal; Tauchnitz Bernát, Lipcse, 1844
Kempis Tamás négy könyve Krisztus követéséről; kiad. Nogáll János Eggenberger, Pest, 1864 (Lelki kincstár keresztény hívők számára)
Krisztus követése. Erkölcsi olvasó- és imakönyv; latinból átdolg. Szeremlei Samu; Bába Imre, Szeged, 1864
Krisztus követése. Erkölcsi olvasó- és imakönyv; protestáns használatra átdolg. Szeremlei Samu; 2. jav. kiad.; Pfeifer, Bp., 1865
A Krisztus követéséről négy könyv; ford. Jáky Ferenc; Rózsa, Bp., 1881
Kempis Tamásnak Christus követésérül négy könyvei, melyeket magyarra ford. Pázmány Péter; sajtó alá rend. Kisfaludy Árpád Béla; Egyet Ny., Bp., 1894 (Pázmány Péter összes munkái)
Krisztus követése; ford. Soós István. Karmelita Rendház, Bp., 1901
Krisztus követése; ford. Platz Bonifác; 3. jav. kiad.; Szt. István Társulat, Bp., 1918
Krisztus követése. Négy könyvben; ford. Pázmány Péter, Molnár László, átdolg. Zsíros Ferenc; Pallas Ny., Bp., 1922
Isten felé; Szalézi Művek, Rákospalota 1947 (Lelkiélet kiskönyvei) (új kiadás: Kempis Tamás: Isten felé, Szent István Társulat, 2016, ISBN 9789633615683, 80 p.)
Krisztus követéséről; ford. Földváry Antal; Sylvester Ny., Bp., 1947
Kempis Tamás: Krisztus követése; ford. Jelenits István / Szalézi Szent Ferenc: Filótea, vagyis A jámborság útja; ford. Platz Bonifác; Ecclesia, Bp., 1978 ISBN 963-363-904-2, 584 p. (2. kiadás: 1987)
Krisztus követése napról napra. Válogatás Kempis Tamás gondolataiból az év minden napjára; összeáll. Nagy Andrea, Balassa Zsigmond, ford. Jelenits István; Szt. Gellért, Szeged, 1993
Miklós Rafael 1935-ben írta a Krisztus követéséről, aminek addig 50 magyarra fordított kiadása jelent már meg.
A Mennyországba vezető út 4 részből áll:
-A lelki élet szabályai
-A belső ember
-A belső vigasztalás
-Az Oltáriszentség
A mű kéziratos kódexeinkben is megjelenik hol Szent Bernátnak, hol Szent Bonaventurának, hol Szent Ágostonnak tulajdonítva. De a hívők körében mindig népszerű volt.
A BTA Könyvtárában megvan:
- Isten felé : kis rózsakert / Kempis Tamás. - Budapest : Szent István Társulat, 2005
- Krisztus követése / írta: Kempis Tamás ; fordította: Jelenits István.-Budapest : Ecclesia, 1976
- Kempis Tamás négy könyve Krisztus követéséről / [kiad.] Nogáll János.- Nagyvárad : [s.n.], 1891
-The imitation of Christi in three books / by Thomas A Kempis ; into English from oroginal Latin by John Payne.- New York : Hurst and Company, s.a.
Krisztus követése : erkölcsi olvasó- és imakönyv /írta Kempis Tamás ; latin eredetiből protestáns használatra átdolg. Szeremlei Samu.-2. jav. kiad..-Pest : Pfeifer Ferdinánd, 1865.
A külföldi protestáns fordítások a 4. könyv teljes elhagyásával jelentek meg leginkább, mert ennek néhány fejezete a protestánsok számára nem elfogadhatóak. De kihagyása mégis nagyon nagy kár lenne. Ezért Földváry Antal fordításában ezeket is belevette. Más fejezeteket is meghagyott az előbbi részekből, amik címe miatt elhagyhatóak lettek volna. pl. 1. könyv, 17. és 19 fejezetei: (A kolostori életről és a jó szerzetes foglalatosságairól.)
Földváry Antal apja református volt. Antal Görgetegen született.1915-ben. Kecskeméten járt gimnáziumba.Budapesten végzett teológiát. Majd a BTK-n szerzett doktorátust. Segédlelkész volt Kecskeméten Kölesden Budapest mellett. Egyháztörténeti kutatásokat is végzett a református egyház és a török uralom kapcsolatáról. Szent Ágoston Isten városáról írott művét is fordította le latinból. 34 évesen Debrecenben halt meg.
Gyökössy Endre újpesti gyülekezetébe tartozott. Ő maga így írt a könyvről:
„Volt egy kedves lelkész társam,… legnagyobb latin tudósunk volt,…lefordította eredetiből Kempis Tamás Krisztus követését…Azt mondják a katolikus teológusok, ez az egyik legszebb magyar fordítás. Amikor befejezte akkor Isten hazavitte…Károli Gáspár óta mem hiszem, hogy szebben zengett volna a magyar szó.
Először 1941-ben jelent meg néhány száz példányban.
A protestáns használat azt jelenti, hogy régiesebb szóhasználat valósul meg: önvélekedés=önismeret helyett, vagy elővigyázatos cselekedet=előrelátó okosság helyett, féktelen kívánságok=rendezetlen vonzalmak helyett, hiú bizodalom=hiú remény helyett, tulságos bizalmasság=bizalmas barátkozás, függés=mások hatalmának elviselése, beszédbeli áradozás=fölösleges szavak helyett, tökéletesedési vágy=jóban való haladás helyett, bajok=kedvünk elleni, kísértésnek ellenállás=kísértések elhárítása helyett, szeretetből származó=szeretetből véghez vitt helyett, hibák eltűrése =hibák elviselése helyett. Viszont a társasélet=szerzetesélet helyett elég nagy különbséget mutat a cím, kegyes ősök=szent atyák helyett. Keresztyén kegy=jó szerzetes foglalatosságai helyett.A szívbéli töredelem kifejezés alatt a protestánsok féktelenség elleni harcot értik, míg a józan jámborság szerepel és a lelkiismeretesség elleni dolgok helyett (Jelenitsnél)
Tarjányi Béla: Kísértők a Bibliában (87. oldal) in Puskás Attila - Perendy László (szerk.): Az ember krízise. Vágyódás és megkísértés között - Varia theoligica 4. (Budapest, 2013)
ül az ördög a balon Kempis Tamás Míg e világban élünk megpróbáltatás [...] a kísértés megmutatja mik vagyunk Kempis Tamás Krisztus követése .-
A magyar fordításról (23. oldal) in Mária követése / Kempis Tamás (Bp., 2007)
A kötet jól mutatja hogy Kempis Tamás a lelki élet egyik legnagyobb [...] és irodalomtörténészeknek evidencia lehet hogy Kempis szövegek magyar egyházi népénekként élnek
középkori szellemi élet összefoglalása a Divina Commediában (16. oldal) in Prohászka Ottokár - Concha Győző - Schütz Antal - Harsányi Lajos - Reiner János (szerk.): Dante-emlékkönyv (Budapest, 1924)
a Divina Commedia s például Kempis Tamás lmitatio ja közt Kempis is ír az örökkévalóságról
Czékli Béla: Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött Pázmány Péter műve és a vele kapcsolatos irodalom (47. oldal) in Beke Margit (szerk.): Emlékkönyv Pázmány Péter halálának 370. évfordulója alkalmából az Esztergomi (Esztergom-Budapesti) Főegyházmegye papságának szentelési és halálozási adataival, 1892-2006 - Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis 4. (Budapest, 2008)
Bellaagh Aladár Budapest Franklin 1889 Kempis Tamásnak Christus követésérül négy könyvei Magyarra [...] 1911 Krisztus követése négy könyvben Kempis Tamás Pázmány Péter után átdolg. Zsíros Ferenc
---------------------------------------------------------------------------
Sylvester János egy ideig Nádasdy Tamás támogatását élvezte. Krakkóban Leonard Cox köréhez tartozott. Hieronymus Victor neves tipográfiájában grammatikai kézikönyvek szerkesztésében is segédkezett.
Hegendorf műve mellé ő készítette el a magyar nyelvű értelmezéseket.
Majd 1529-ben Wittenbergben találjuk. Melanchton lett a mestere. Itt mélyítette el grammatikai ismereteit. S tett szert filológiai felkészültségre. Hazatérte után az 1930-as évek elején kiforgatták vagyonából. Így Nádasdy Tamás pártfogásába szegődött és sárvári udvari iskola tanára lett.1536-ban Sárvár-Újszigeten nyomdát alapított. Első termékeként az a latin nyelvű grammatika jelent meg, amely előtanulmány volt az Újtestamentum-fordításhoz.
Legfontosabb bibliakritikai munkássága: Szent Jeromos latin nyelvű bibliafordításánál pontosabb és hitelesebb szöveget akart elkészíteni a források tudományos igényű vizsgálata alapján. Ennek eredménye lett 1516-ban megjelent görög-latin nyelvű Újszövetség-kiadása és kommentárjai.
A BTA könyvtárában megtalálható műve:
Új Testamentuma, Sárvár, 1541 (facsimile kiadása)
Vy Testamentu Mag'ar n'elwen, mell'et az Goeroeg, és Diak nelwboel vyonnan fordytank ... / [ford. Sylvester János]. - Reprint kiad. - [Budapest] : Kossuth ; MTA Kvt. és Inf. Közp., cop. 2017.
Eredeti kiadása: Újsziget : Typ. Sylvester, 1541.- Bibliogr.: p. 778-[781].
Szegények Bibliája=Biblia Pauperum
A Szegények Bibliája a középkor legnépszerűbb könyvei közé tartozott. Miniatúrákkal díszített és fametszetes példányai világszerte féltve őrzött muzeális értékek.
Közöttük is jelentős kincs az Eszterházy Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött Biblia Pauperum: ahhoz a könyvtörténeti szempontból különösen becses könyvtípushoz tartozik, amellyel Gutenberg találmánya előtt igyekeztek megoldani a könyv gyors és viszonylag olcsó előállítását. E könyv alakban közreadott fametszet-sorozatok mintegy átmenetet képeztek a középkori festett kódexek és az illusztrált nyomtatott könyvek között. Teljes képsorozatával sem a kutatók, sem a könyvművészeti emlékek iránt érdeklődő hazai olvasók nem ismerkedhettek meg. E faksimile kiadással jut el végre ez a szépséges fametszet-sorozat a külföldi szakemberekhez és a képzőművészeti alkotásokat kedvelő hazai közönséghez. A kötetet Soltész Zoltánné értékes tanulmánya kíséri.
BTA könyvtárában is megtalálható a Magyar Helikon kiadásában.